Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gasztronómia-A vegetáriánizmus rövid története

2011.02.27

vegán táplálkozási piramis

 

 

 

A vegetarianizmus rövid története


"A vegetarianizmus a latin eredetű „vegetabilis”, azaz növényi szóból származik. Vegetáriánusokhoz olyan embereket sorolnak, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását, és az életvitelük is eltér a hagyományostól..."




A vegetáriánus táplálkozás vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl egészségügyi megfontolásból is egyre több követőre talál. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában döntően vallási-filozófiai alapokon nyugvó, ősi tradícióval rendelkező vegetarianizmuson kívül az iparilag fejlett országokban – köztük Magyarországon is – főleg a civilizációs betegségek elterjedtsége miatt élénkült meg az érdeklődés az ilyen fajta táplálkozás iránt.

A vegetarianizmus több évezredes múltra tekint vissza. Európába valószínűleg Ázsiából terjedt el buddhistáktól, brahminoktól, hinduistáktól, jógiktól. Ismeretes, hogy az időszámításunk előtt 3–4 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst. A vegetáriánus tanok kialakulásában nagy szerepet játszottak az ókor görög filozófusai, orvosai: Platón, Püthagorasz, Socrates, Hippokratész és mások.

A vegetáriánus táplálkozás mindennapi jelenség volt az ókorban és a középkorban a keresztény aszkétáknál, zarándokoknál, remetéknél. Európában, különösen a reneszánsz korban (XIV–XVI. század) erősödött az érdeklődés a vegetarianizmus iránt, ami nagy mértékben Rousseaunak köszönhető. Magyarországon a század elején kezdett elterjedni a vegetáriánus táplálkozás, amikor Bicsérdi Béla hirdetni kezdte a nyers koszt, elsősorban a gyümölcsök fogyasztásának előnyeit.

A vegetariánizmus a latin eredetű „vegetabilis”, azaz növényi szóból származik. Vegetáriánusokhoz olyan embereket sorolnak, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását, és az életvitelük is eltér a hagyományostól: nem fogyasztatnak alkoholt, nem dohányoznak, sok időt töltenek a természetben, többet mozognak.

A reformkonyha jellemzői
A reform-, illetve vegetáriánus konyha fontos jellemzője, hogy csak olyan nyersanyagokat, élelmiszereket használ fel, amelyeket előzőleg nem kezeltek olyan vegyi anyaggal amely a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságát fokozhatja. Az élelmiszerek kiválasztásánál a biotermékekre helyeződik a hangsúly. A környezetszennyezés hatásait azonban ezek a termékek sem kerülhetik el. A bioélelmiszerek előállítása munkaigényesebb és költségesebb, ezért az ára is lényegesen nagyobb, mint a hagyományos módon előállított termékeké.

A reformtáplálkozás jó néhány alapanyagához, főként a biogazdálkodás minősített termékeihez (és sajnos a nem minősített termékekhez is) csak speciális üzletekben lehet hozzájutni. Tehát nemcsak az étrend megtervezése, hanem bizonyos élelmianyagok beszerzése is több utánajárást, időráfordítást igényel, mint a hagyományos termékek beszerzése. Ez azonban többnyire nem jelent gondot a reformtáplálkozóknak, mert ők sokkal fontosabbnak tartják egészségük megóvását, és így szívesen fordítanak több energiát étrendjük összeállítására.

A vegetáriánus konyha fontos jellemzője az is, hogy az élelmiszerek, nyersanyagok feldolgozása, az ételek elkészítése során a lehető legkíméletesebb eljárásokat alkalmazzák, valamint kizárólag természetes forrásból származó adalékanyagokat alkalmaznak. Az ételek ízesítésére sokféle friss, esetleg száraz fűszernövényt és kevés tengeri sót használnak.

Fő vegetáriánus irányzatok

Ennek a táplálkozási formának – helyesebben inkább életformának – több irányzata van. Valamennyi formájára jellemző, hogy követői a vörös húsokat (sertés, marha, borjú) és a belőlük készülő termékek fogyasztását elutasítják. Egyes irányzatok megengedik a tej- és tejtermékek, tojás, baromfihús és hal fogyasztását is.

1. Vegán – szigorú vegetáriánus – táplálkozási forma.
Kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását ismeri el. Ide tartoznak a gyümölcsevők és a nyers koszton élők (a nyersanyagok hőkezelésének semmilyen módját sem fogadják el).

2. Makrobiotikus táplálkozás.
Az étrend gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel. A 10 fokozatú táplálkozási rendben a sort a gyümölcsök és olajos magvak zárják. Az irányzat követőinek célja a hagyományos táplálkozástól eljutni a legmagasabb fokozatig, amikor csak magvakat és gyógyteákat fogyasztanak.

3. Lakto-vegetáriánus irányzat.
Növényi eredetű élelmi-nyersanyagok (gabonafélék, zöldségfélék, gyümölcsök, olajos magvak) mellett megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.

4. Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás.
Követőinek étrendje az előzőeken kívül tojás fogyasztásával kiegészíthető.

5. Szemi-vegetáriánus táplálkozási forma.
Ebben az étrendben a fogyasztható állati eredetű élelmi-nyersanyagok kör bővül baromfihússal és hallal.

 

Vegetáriánus
A vegetarianizmus ügyének mindig megvoltak a maga bajnokai, és érvei, amelyek nagyon lelkesek és hatásosak voltak, habár a nagyközönség nem mindig fogadta el őket.
A vegetáriánus erkölcsi világképet legjobban George Bernard Shaw összegezte, amikor leveleihez ezt az utóiratot illesztette:
„Legyetek kedvesek az állatokhoz, ne egyétek meg őket!”



Írta: Edmond Bordeaux Székely

 


Mindazonáltal, a vegetarianizmus terjesztéséért küzdők kitűnő egészsége dacára, valamint a hús nélküli táplálkozásra vonatkozó pozitív tanúvallomások ellenére, amik az összes főbb vallások írásaiban megtalálhatók, határozottan úgy érezzük, hogy a vegetariánizmus etikai oldala személyes kérdés kell, hogy maradjon.

Egy állat leölése, azért, hogy húsát elfogyassza, egyik emberben bűntudatot, míg a másik emberben éhséget okoz. A demokrácia alapelveivel ellenkezik, hogy erkölcsi elveket kényszerítsünk másokra; ha az nem valakinek mélyen átérzett személyi meggyőződéséből ered, akkor az már úgyis csak egy haszontalan moralizálás.

Azonban van a vegetarianizmusnak egy másik létező oldala is, nem a hit halvány árnyékában, hanem a tudósok laboratoriumának ragyogó fényében.

Egyszerű, tudományos tény, hogy napjaink ételfogyasztásának legnagyobb veszélye, a világ legnagyobb gyilkosa a szívbetegség szempontjából az állati zsiradékok és a finomított szénhidrátok.

A tudományosan folytatott vegetáriánus táplálkozás (ami magába foglalja a fehérjékre, vitaminokra, ásványi elemekre, enzimekre, a megfelelő fajta zsiradékokra és szénhidrátokra vonatkozó összes alapszükségletet) vitathatatlanul meghosszabbítja az életet, fokozza az életerőt és növeli a betegséggel szembeni ellenállást.

Normális anyagcsere pedig a tudományos vegetarianizmus alapelveinek megtartásával érhető el.

Ilyen egyszerű az egész.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Elérhetőség

Gasztroangels

0670/3284229

gasztro.angels@citromail.hu

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 25679
Hónap: 409
Nap: 13