Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lisztérzékenység-Gluténérzékenység

Történet

 

    A betegséget 1898-ban Samuel Gee írta le 1-5 éves gyerekeknél,mint a zsírfényű hasmenéses széklet és fogyás együttesét. 1950-ben Willem Dicke holland gyermekorvos igazolta a kapcsolatot bizonyos gabonafélék és a lisztérzékenység (cöeliakia) között. 1977-ben fedezték fel a szöveti transglutaminase enzimet,ami ellen képződött ellenanyag kimutatása  a vérből a serológiai diagnosztika alapja lett. A coeliakia bizonyos gabonafélékben található gliadin által, gentikailag predisponált egyénekben kiváltott, krónikus felszívódási zavarhoz vezető vékonybélsorvadással járó betegség, mely gluten (gliadin) megvonással (diéta)  többségében gyógyítható. Autoimmun patomechanizmusú bél ill. bélen kívüli tüneteket produkáló , egész szervezetet érintő betegség, mely bizonyítottan gyakran társul HLADR3, HLADQ2, HLADQ8 gentikájú egyéb autoimmun betegségekkel.

      A coeliakia a gyomor -bél traktus élethosszig fennálló autoimmun jelensége, mely genetikailag fogékony egyedeket érint. Az autoimmun betegség lényege , hogy a szervezet immunrendszere sajáát maga ellen fordul (jelen esetben vékonybél), és azt, mint idegent detektálja és támadja. A normál immunrendszer ilyen reakciót  számára idegen ( pl. baktérium, vírus) ellen mutat.  Számos autoimmun betegség létezik, kezelésük sajnos nem könnyű. Számtalan mellékhatást  okozó gyógyszer adására ( pl. szteroid,, hormonok) szorulnak, és még így sem biztos a tünetmentesség. A coeliakia az egyetlen autoimmun betegség melynek a patomechanizmusa ismert és az okot, a gabonákban található glutént (gliadint) elhagyva csaknem mindig gyógyítható, de életre szóló diétát igényel.

       Diétára akkor is szükség van, ha szűrés kapcsán derül fény a betegségre, és a beteg nem észlel magán tüneteket.

        Ha az ilyen beteg nem tartja be a diétát, a kórosan fennálló immunműködés miatt társulhat egyéb autoimmun betegség (pajzsmirigy, vese, cukorbetegség) ill. igen nagy a rizikója ( csaknem 30 %), hogy a tartósan kisiklott  immunműködés miatt rosszindulatú daganatos betegség alakul ki a diétát nem tartó betegeknél. A coeliakia a népesség mintegy 1%-át érintő betegség.

         Klinikai megjelenési formái különbözőek, a tünetmentestől a súlyosan lesoványodott, hasmenéses, ill. a tápanyagok felszívódási zavara miatt  súlyos tüneteket mutató formákig terjed. Az igazolt betegek elsőfokú rokosága ( szülő, testvér, gyerek) kb. 10%-a esetében található kóros vékonybél szövettan, így tünetek hinya ellenére is  ezen rokonok  coeliakiásoknak tekinthetők, diétára szorulnak. A  betegség bármely életkorban kialakulhat, több tényező együttes fennállása esetén. Ha nem csecsemőkorban lép föl, általában egy trigger mechanizmus kell hozzá. A transglutaminase enzim a vékonybél sejteken belül helyezkedik el. Sérülés(pl. akkut fertőzéses bélhurut) során a transglutaminase enzim kikerül a sejtből a sejt közötti térbe, ahol az ott jelenlévő gabonából felszívódott gliadinnal  összekapcsolódva olyan komplexet hoz létre , mely ellen már beindul a kóros (autoimmun) mechanizmus, ha a beteg ahhez megfelelő genetikai adottságokkal rendelkezik.

 

Klinikai tünetek

 

        Klasszikus hármas tünet: fogyás, hasmenés, gyengeség.

        A jellegzetes tünetek nagy részéért a következményes hiányállapot felelős. Leggyakrabban vashiány, de időnként folsav és B12 vitaminhiány okozta  vérszegénység. Rossz a fehérjék  felszívódása, vérzékenység jelenhet meg, csökken a csontok mésztartalma. Az egyes anyagok felszívódási zavara bonyolultan ,egymásra  is hatva fejlődik ki, és a megfelelő diéta bevezetését követően is csak lassan rendeződik.

          Az epehólyag és hasnyálmirigy működéséhez CCK enzim szükséges, mely a vékonybél bolyhaiban termelődik, a bélbolyhok károsodása esetén ennek mennyisége csökken, ami okozza a társuló epe és hasnyálmirigy  csökkent működése ,okozta tüneteket . A csökkent emésztőnedv termelés hajlamosít bakteriális túlnövekedésre a vékonybélben, ami a felszívódást tovább rontja, a hasmenést fokozza. A vékonybél bolyhaiban található laktáz enzim pusztulása miatt  laktóz intolerancia alakul ki. A bélműködés zavarai következtében gyakori a gyomor működési zavara, a reflux betegség. Az alacsony Ca szint miatt tetaniás görcsök alakulhatnak ki. Gyakoribb a betegségben az epekövesség, vesekövesség,csntritkulás, idegrendszeri tünetek, depresszó, hasi puffadás, szájüregi apró fekélyek, teherbeesési nehézség, ill. ismétlődő vetélések.

 

Dignózis 

 

             Akár szűrés ,akár tünetek miatt először vérből serológiai vizsgálatot végzünk, ezt követően ,ill. ettől független is gastroscopia során vékonybélből szövettani vizsgálatra biopsiát veszünk. A szövettani vizsgálat a vékonybél betegségének súlyosságára ad információt, a vérből pedig a vékonybél transgutaminase enzime  ellen termelődött ellenanyagot mutatjuk ki.

              Bizonytalan vizsgálati  leletek esetén kereshetjük a szükséges géneket, de csak a negatív eredmény zárhatja ki a coeliakiát.

 

Kezelés

 

 

            Jelenleg a megfelelő kezelés a szigorú diéta. Vannak kísérletek gyógyszeres kezelésekre, de véleményem szerint a legjobb terápia a glutén elhagyása.

            Kiegészítő kezelések: laktózmentes étkezés, probiotikumok, hasnyálmirigy enzimpótló kezelés ha szükséges, kiegészítő vitamin és ásványi anyag pótlása.

            A betegség életre szóló gondzást igényel. Célszerű évente vérből serológiai vizsgálat elvégzése, ill. egyénre szabottan egyéb szükséges vizsglatok.

 

    Dr. Kovács Csilla

gastroenterológus főorvos

Szent János Kórház Budapest

                                                                                                                                         

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Elérhetőség

Gasztroangels

0670/3284229

gasztro.angels@citromail.hu

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Október / 2013 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 14220
Hónap: 390
Nap: 9